VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

TARCZY Lajos

( Hetény, 1807. december 6. - Bécs, 1881. március 20. )

író, természettudós, tanár.

Az MTA 1838-ban levelező-, 1840-ben rendes taggá választotta. Bölcseleti tanulmányait Pápán végezte, 1833-tól a Pápai Ref. Kollégium tanára, később annak egyik újjáteremtője. Magyar katedráról elsőként hirdette a hegeli eszméket. Nézetei miatt később le kellett mondania a filozófia tanításáról. Egyénisége maradandó hatással volt irodalmunk számos későbbi kiválóságára, Petőfire, Jókaira, Eötvös Károlyra. 1841-től 1844-ig a Képzőtársaság elnöke. Előszót írt a Tavasz c. zsebkönyvhöz (1845), amely Petőfi és Jókai írásait is tartalmazta. Termékeny volt Széchenyi Istvánhoz fűződő barátsága, ösztönzést adott pápai 25 holdas mintagazdaságának kialakításához. 2003-tól Pápán általános iskola (Jókai Mór u. 37.) viseli nevét. Emlékét tábla őrzi volt lakása, a Jókai u. 26. sz. ház, 2006-tól (Cserneczky Attila alkotása) a nevét viselő általános iskola falán. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.
M.: A dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége. Pest, 1843. – Természettan. Pápa, 1838. (Elnyerte az Akadémia nagyjutalmát.) – Népszerű természettan. Pápa, 1843.
I.: EÖTVÖS Károly: Magyar alakok. Bp., 1901. – SZÉNÁSSY Árpád: Heténytől Pápáig. Hetény, 1983. – Tarczy Lajos levele Tóth Ferenchez. = PP., 7. Vp., 1992. – BEÖTHY Ottó: A hégeli tanok magyarországi történetéhez. (1818–1844). = PP., 7. Vp., 1992. – KÖVY Zsolt: A pápai szellemiség. = ÚH.,1993. 6. sz. – KÖVY Zsolt: Egy magyar polihisztor elme időszerűsége, – (1807–1881). = 1000 éves a magyarországi iskola. Vp., 1995. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. XIII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.